helyesiras

Érdekesen indult a nyár. Pontosabban egy nagyon meleg május után egy hűvösebb június jött. Amikor május végén először mentünk Máriára meglepően meleg volt a víz.

Egész pontosan addig volt nagyon meleg amíg a suli tartott. Július eleje is kicsit döcögött, a víz hőfoka is jócskán visszaesett, de néhány nap alatt kialakult a kánikula. A Balaton vize is gyorsan melegedett. Szinte naponta melegebb lett. Nagyon jó volt elterülni a langyos ízben és úszni. Gyorsan röpültek a forró napok.

Így jött el az idei nyár utolsó hosszú hétvégéje. Még tart a kánikula. Bár már nem olyan nagy a forróság, mint egy hónapja, de szerintem senki sem bánja. A víz is meglepően jó langyos még. Ebben az idényben utoljára telik be a Balaton.

Három nap és minden elcsendesedik. A diákok iskolába, a szülök munkába mennek. Jó részt az idősebbek idénye jön el.

Vége a jó időnek,

vége a csodás nyárnak,

vége a diákok vakációjának.

Gyorsan elmúlik

mit szeretünk,

csak az emléke

marad nekünk.

Kihaltak, üresek

a strandok már,

a Balaton part is sivár.

Kikötöttek már a vitorlások,

csak a vadkacsákból

van sok.

A komp is ritkább már,

A Szántódi rév is

készül aludni már.

Eljött a szüret ideje,

a hordók is már tele.

Most jönnek a szüreti bálok sorban,

Pécs környékén is ez a szokás van.

Jó téma. Bőven lehet róla írni. Jó néhány éve az akkori munkahelyemen néhány hónapig volt egy saját újságunk abba írtam egy cikket a témában. Jó volt. Szerettem. Legalább néhány hónapig újságírónak érezhettem magam. Igaz akkor konkrétan a pécsi közlekedésről írtam. Most viszont általánosságban kell, hogy írjak.

Szóval a közlekedés lehet légi, vasúti, közúti. A légit meg se próbálom, még soha sem utaztam repülővel.

Esetleg csak amennyit én tudok róla. Mióta legnagyobb légitársaságunk megszűnt gomba mód szaporodnak a különböző légitársaságok. Már a pogányi reptér mellet is épül egy repülőgépgyár. Kb. 40 éve a pogányi még csak egy sportreptér volt. A repülő modellezők használták. Apám is ott röptette a gépeit. Sokszor mentem vele. Most meg nem rég ott volt egy sportrepülő baleset.

Repülés után nézzünk szét a vasút tájékán. Nagyon drága. Ha már ilyen drága legalább gondolhatnának a mozgássérültekre is. Igaz, láttam már néhány kocsi oldalán a kerekesszék ábrát. Csak azt nem tudom elképzelni, hogy hogyan „ röpülnek föl ” kerekes székkel? A másik meg, hogy a mozgáskorlátozottakon kívül vannak még mozgássérültek is akik ugyan a saját lábukon járnak, de komoly nehézséget okoznak azok a magas lépcsők. Személyes tapasztalat. Kisebb állomáson ahol csak rövid ideig áll a vonat mindig izgulok, hogy nehogy elinduljon addig amíg föl vagy leszállok. Szerintem ezzel az idősek is így lehetnek.

Egy jó pont a MÁVnak, hogy a balatoni vonalat is végre megreparálták. Sokkal simábban, csendesebben járnak a vonatok. A sínek mellett lakóknak meg nagy megkönnyebbülést jelent a sínek mellé épített zajfogó kerítés.

A MÁV mellett a Volánnak is jelentős része van a helyközi közlekedésben. Mozgássérültként én is a Volánt részesítem előnyben.

Közútjainkon egyre több az autó. Úgy hallottam már megint elfogytak a rendszámok és újra bővíteni kell a készletet. A legtöbb ember már szinte el is felejtette a gyalogos vagy a tömegközlekedést. Ha tehetnék még a WC-re is autóval mennének. Na jó, ez erős túlzás. Az viszont valós jelenség, hogy sokan még a pár száz méterre lévő üzletbe is autóval mennek. Így volt vele a szomszéd bácsi is. Soha nem láttam gyalog menni a boltba vagy tÖmegközlekedést használni. Pedig kb. 40 éve a szomszédunk. Pedig sokkal  egyszerűbb és esetenként még gyorsabb is lenne két lábon.

Balatonon meg a legtöbben még a közeli strandra is autóval járnak. El sem tudnám képzelni, hogy vizes fürdőruhában üljek autóba. Már ha lenne autóm.

Azért egyes kisebb településen jól jön az autó, már ahol nincs tömegközlekedés.

Mindenki egészségesen jön erre a világra. Van aki sokáig meg tudja őrizni, de sokan gyorsan elvesztik. Hogy ki meddig tudja megőrizni függ az immunrendszerétől is. Meg a gondolataitól, a gondolkozásától és a lélektől is a spiritualitás szerint.

A „gyógyszer” reklámok hatására sokakban elhatalmasodik egy betegség érzet. Az agy ezt az ingert küldi az immunrendszernek ami ennek hatására beindítja a faló sejteket. Már ha még jól működnek. Mert az oltóanyag reklámok hatására sokan azonnal beadatják maguknak az oltást. Az meg sem fordul a fejükben, hogy ezzel hosszútávon esetleg tönkreteszik, – elkényelmesítik – hozzászoktatják az immunrendszerüket, ezzel elveszítik szervezetük természetes védekező képességét.

A Wikipédia meghatározása szerint: „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség hiánya”. A fogyatékosság nem zárja ki az egészséget.

Ezzel igazán egyetértek. Mozgássérültségem és egy vesém ellenére tökéletesen egészségesnek érzem magam. A vesém hiánya és a mozgássérültségem csak egy maradandó állapot amivel együtt kell élnem. Ezek ellenére meg sem fordul a fejemben marék számra szedni „gyógyszereket” és az oltásokat is mellőzöm. Nem beszélve azok mellékhatásairól. Így az agyam is egészségtudatos marad. Ezért ha szükséges minden esetben aktiváló, mozgósító üzenetet küld a jól működő immunrendszeremnek amit - remélem – még nem tettem tönkre „gyógyszerekkel”. Persze azért időnként én is megsegítem az immunrendszerem munkáját. De csak vitaminokkal.

Véleményem szerint a „gyógyszereknek” csak a gyógyszer gyártókra – azokra is csak anyagilag – van jó hatása.

Körülbelül a 90-es évektől nagyon megváltozott körülöttünk minden. Minden nagyon felgyorsult, rohan. Az emberek is gépiesen állandóan rohannak. Munkába, a gyerekért az oviba, iskolába, haza főzni. Megállni, meghallgatni a másikat, beszélgetni arra már senkinek sincs ideje.

A kapcsolatok teljesen kiürültek. Csak a szex számít. Még a tanult férfiaknak is csak a szex számít. Az az első és egyetlen érdeklődésük egy nő iránt. Randi? Ahhoz előbb ismerkedni kéne. Erre ma már az egyetlen lehetőségek az internetes „társkeresők”. Amik csak a nevükben társkeresők. Inkább csak szex keresők. Azok is csak leharcolt, újabb kiszolgálót kereső férfiakkal van tele.

Valójában már nem is létezik igazi randevú ahol a férfi körbe udvarolja a nőt. Udvarolni már nemhogy nem tudnak, azt sem tudják mi az. Sok férfi meg egyenesen a nőtől várja el. Ha netán valami csoda folytán létrejön a kapcsolat, akkor meg elvárják, hogy a nők szó nélkül kiszolgálják őket. Szó nélkül. Véleményük egyáltalán nem is lehet. Az csak a férfiak privilégiuma. A nő örüljön, hogy van akit szolgálhat. Ha másnál keresgél a férfi az teljesen természetes - szerintük. A nőnek mindent el kell tűrnie. Azaz elfogadnia. Mint nagyanyáink korában. Akkor még viszonzásul a férfiak gondoskodtak a nőkről, meg a családról. Ezt viszont meg kéne tanulniuk.

Divatba jöttek a trükkös lehúzások. Még legálisan is. Különböző kereskedők, webshopok nem véletlenül kérik regisztrációnál a születésnapunk dátumát. Ha eljön a nap felhívnak és ajándékként x%-ot adnak a vásárlások összegéből. Vagy konkrétan kedvezményesen ajánlanak megvételre valamit. Ráadásul – utánanéztem – a kedvezményesen felajánlott dolog az esetek többségében máshol kedvezmény nélkül is olcsóbb.

A tanfolyamokat árulókkal is vigyázni kell. Nem mindegyik ad teljes tudást. Egy-két lényeges dolgot ugyan megtudhatunk belőlük, de a legtöbb tanfolyam csak annak jelent igazán - nagy - hasznot aki kínálja.

A webshopok nyelve sok helyen angol. Mintha természetes lenne, hogy mindenki tud angolul. Mintha már egyenesen titkolni való lenne, hogy magyarok vagyunk. A rádióban is. Hiába vannak magyar slágerek csak az angol a menő. Az angolok meg a mi slágereinket nyomják? Most megint itt van az Eurovízióra a dal választás. Rettenetesek az indítani akart dalok. Természetesen egy-két kivétellel mind angol. Hova lettek a régi, szép, dallamos magyar slágerek? Azok voltak az igazi dúdolható, énekelhető slágerek. A maiak jó része csak erőlködés, de mindig jobbak, mint a sokaknak érthetetlen angol dalok. Jó, a fiatalok közül értik néhányan, de nem csak a húsz éveseké a világ. Ahogy Aradszki is megénekelte. Neki és a régi magyar énekesekre nem is emlékeznek egész hétvégén. Maximum egy-két sláger tőlük, aztán mehetnek a süllyesztőbe. Mert magyarok. Jó, hogy egyáltalán még nem kell titkolnunk , hogy magyarok vagyunk.

Még az időjárás is más. Összemosódtak az évszakok, szinte csak tél és nyár van. Bár már a tél se igazi tél. A mai gyerekek lassan már csak hírből ismerik a havat. Egy kis enyhülés, és hetek alatt itt a forróság. Már elviselhetetlen a forróság. A sors fintora, hogy kiskoromban a jó meleg nyár volt a kedvenc évszakom, most meg már nagyon nehezen viselem el a mostani forróságot. Az ősz jobban elviselhető. Az még talán jobban elhúzódik, mint a tavasz.

Idén ismét választunk. Nehéz helyzet. Rengeteg új Párt van. Már ezeket se lehet követni. Ez a mostani házalásos aláírás gyűjtés is zavaró. Akár zaklatásnak, zavarásnak is lehetne venni. Még négy éve az előző választásoknál se házalt senki. Bár nekem már akkor is megfordult a fejemben. Nem is tudom akkor lehetett-e? Már akkor is kellett a nevezéshez az 500 aláírás. Függetlenként nem is volt rá remény összeszedni.

A rendszerváltás előtt ilyen se volt. Talán két-három Párt volt. Ekkora marakodás se volt a Pártok közt. Meg ennyi hajléktalan se volt. Nem is értem hogyan változhattak ennyire meg a dolgok, hogy ennyi ember az utcára került? Közben meg a Tv-ben is, meg a rádióban is szórják a pénzt értelmetlenül. Elismerem aki ott nyer valamilyen játékban annak is jól jön egy szép összeg, de azért értelmesebb dolgokra is lehetne fordítani azokat a pénzeket. Pl: újabban sok lett a kiürült, elhanyagolt épület. Azokat legalább annyira helyre lehetne hozni, hogy ott hajléktalanszállót lehetne üzemeltetni. Mindjárt létrejönne néhány munkahely is. Mert az igazsághoz hozzátartozik, hogy azokban felügyelet is kéne, mert a sok nincstelen előbb-utóbb széthordaná amit ott talál.

Kedvenc városom. Nem tudom miért. Talán mert itt kezdtem egy nagy baleset után újra élni.

Akkoriban sok éven át minden nyáron ott nyaraltunk a Urán üdülőben. Azóta sok év telt el. Ma már az akkori Horváth Háznak más a neve és magán üdülő lett. A Gyógy tér neve ugyan megmaradt, csak a kinézete változott. Csupa beton, járólap, sehol egy pad, egy zöld növény. Természet idegen lett. Régen kavicsos volt séta utakkal, padokkal és középen valami zölddel meghittebb látványt nyújtott. A tér fölső részén a híres Kossuth forrás. Az ma is megvan. Régen amikor ott nyaraltunk a Horváth Házban esténként vacsora után sokszor kimentünk inni a vízéből. Enyhén savanykás íze van, sok betegségre jó a hatása. A Szívkórházból is sokan kijártak, kortyolgatták a vizét vagy csak leültek a padokra és beszélgettek. Akkoriban még élt a tér. A forrás mögött ma is ott van az Anna Grand Hotel. Azt is felújították, de megmaradt eredeti szépségében. A hagyományok szerint minden évben ott tartják a híres Anna bálokat. Mindig nagyon tetszett, szívesen elmennék egy bálba is, de nagyon drágák a jegyek. A bál másnapján a bálkirálynőt és udvarhölgyeit lovaskocsin viszik végig Füred utcáin. Egy verset is írtam róla.

Füredi Anna-bál

Július végén,

meleg nyár idején,

a bálok bálja éjjelén

sok szépség tárul elénk.

Több évtizede már

Balatonfüred mindig vár.

Itt nem csak Annáknak áll a bál,

sok embert ide vár.

Gyönyörű lányok, ruhák, frizurák,

a hintó a bál szépeire vár.

A bál szépei Füred utcáin kocsikáznak át,

ez nekik örök emlék már.”

Az Anna Grand Hoteltől nem messze most egy étterem van ami régen Pécsi Blanka háza volt. Az utca végén Füred egyik nevezetessége a kör templom áll. Nem messze az út túl oldalán a Jókai villa áll ami még ma is múzeum. Jókai itt írta sok művét.

Egy indiai költő Rabindranah Tagóre is járt itt. Az ő emlékét a Tagóre sétány őrzi hatalmas fáival. Rajta kívül sok híres ember ültetett itt fát. Szerettem én is kiülni a sétányra és nézni a Balaton vizét. Ha Füreden járok ma is szívesen sétálok itt és a közeli kikötőben. Régen valahogy ez is ember közelibb volt. A móló előtti parkban még ma is o

áll a Halász-Révész szoborpár, csak a park tűnt el. Helyét szintén egy hideg-rideg kő rengeteg váltotta föl. Nem mondom, hogy nem szép, de hangulatosabb élőbb volt a régi park a virágokkal, bokrokkal. Mellette ma is ott a Vitorlás Klub a vitorlás kikötővel ami mára jóval nagyobb lett. A régi hajógyár területét is elfoglalta. Hogy mi lett a hajógyárral meg a többi régi épülettel ahhoz nem elég egyetlen nap. Remélem lesz rá módom kideríteni és emlékezésem folytatni.