Mostanában nem jelentkezem új írásokkal, de nem azért, mert meggondoltam magam. Még mindig szeretek írni, csak valahogy az ihletem ritkult. Meg mostanában mindig történik velem valami ami eltereli a gondolataimat.

Legutóbb Pécsváradon a Parafesztiválon voltam.

Amikor elküldtem néhány versemet meg egy önéletrajzi írásomat nem voltam biztos benne, hogy közönség elé állhatok velük. Nagyon jó, különleges érzés volt, pedig csak fölolvastam az önéletrajzomat. Nem is ez volt az első felolvasásom.

Évekkel ezelőtt az akkori munkahelyemen elindítottunk néhányan egy irodalmi klubbot. Akkor még minden tag a saját verseit olvasta fel. Igaz, a közönség csak a rádióban hallhatott, most meg szemben álltam a közönségemmel.

Előtte meg Pesten töltöttem néhány napot. Odaérkezésünk napján egy önkiszolgáló étteremben ebédeltünk. Nagyon tetszett. Egyszerre akár több féle ételt is megkóstolhattam. Ilyen éttermet itthon Pécsen is lehetne üzemeltetni. Jó üzlet lenne, mivel nálunk nincs ilyen és szerintem itt is sokan látogatnák.

Maradjunk még Pesten. Pontosabban a Margit szigeten. Egy napfényes, de nem túl meleg napon kihajóztunk a lányommal a Margit szigetre.

Egész délután ott voltunk. Aznap rengeteg ember sétált, bringózott a szigeten. Energia áradat. Mi is Bringó- hintózni akartunk, de hiába jártuk be a szigetet nem találtuk meg, hogy hol lehetett volna egyet bérelni. Mire végre megtaláltuk eleredt az eső. Egyikünknél se volt esernyő. Jól eláztunk. Nem mi voltunk az egyedüliek. Mire végre jött a villamos rengeteg bőrig ázott ember gyűlt össze a megállóban. Mire hazaértünk Kari bá' is hazahozta anyut. Ők a temetőben voltak. István meg késő estig dolgozott azon a napon.

A délutáni kalandunk után este megleptük Istvánt a pizzériában. Ott vacsoráztunk.

Másnap meg egy szemináriumon voltam. Visszamenőleg is megkaptam mind a három eddig át nem vett coach bizonyítványomat. Büszke voltam magamra legalább azon a hétvégén. Hamar elszállt a büszkeségem, pedig azóta már megszereztem a Nemzetközi Coach diplomámat is, csak át kéne venni. Nem egyszerű a lányomékkal időt egyeztetni, hogy el tudjanak kísérni. Ők mind a ketten olyan helyen dolgoznak ahol csak ritkán szabad egyszerre legalább két napjuk. Főleg hétvégén. A PPH szemináriumok meg csak havonta egy alkalommal vasárnapokon vannak. Újabb fejtörés, egyeztetés.

Arra is gondoltam, hogy reggel mennék, este meg haza Pécsre. Tömegközlekedéssel nem egyszerű.